A “pelenkás pasi” története

Amikor 2014 elején belefogtunk az első családi vállalkozásunkba és megnyitottunk Monoron egy bababoltot, rengeteg szkeptikus megjegyzést kaptunk ismerősöktől, rokonoktól:

„Ennyi pénzből nem lehet üzletet indítani…”

„Monoron már két bababolt ment tönkre, nem fog működni…”

„A multik mellett nem rúgtok labdába…”

Stb… sort még lehetne folytatni. A sok negatív impulzust meghallgattuk, de közben én mindenkire csak mosolyogtam és azt ismételgettem magamban, hogy „akkor jól figyeljetek”! A károgók csak azzal nem voltak tisztában, hogy az indulást több hónapos előkészület, tervezés, konkrét számadatok és ~12 év kontrolling tapasztalat alapozták meg.

De milyen eredményeket értünk el és milyen eszközök segítségével?

• ~1,5 év alatt megnégyszereztük az induló készlet értékét.
• Szintén 1,5 év alatt elértük a tervezett maximális havi átlagforgalmat.
• Optimalizáltuk a szortimentet.
• A második év végén nagyobb üzlethelyiségbe költöztünk és új, modern berendezésekbe, bútorokba tudtunk beruházni.
• Szintén a második év végén elindult a webáruház is az offline bolt mellett.
• A pelenkák és törlőkendők forgalmából ~20% piaci részesedést tudtunk elérni Monor és környékére vetítve úgy, hogy az összes meghatározó kereskedelmi lánc jelen van saját márkás termékekkel is.
• Végül pedig személyesen kiérdemeltem a „pelenkás pasi” ? elnevezést a helyiektől .

Hogyan sikerült mindez? Nyilván sokat számít az attitűd, a marketing aktivitás, a vevőkkel való kapcsolat, de az egyik legfontosabb láncszem a módszeresség és a számokon, rendszeres strukturált adatokon alapuló döntéshozatal volt. Nézzünk pár fontos elemet:

1) Részletes pénzügyi tervet készítettünk

Aprólékosan felmértünk mindent, volumen becsléseket készítettünk az elérhető KSH és egyéb adatok alapján. Termékkategóriákat képeztünk és szimuláltuk a készlet várható forgását kategóriák szerint. Kiszámoltuk, hogy mekkora lehet az elérhető maximális havi forgalom és meddig kell minden pénzt, amit lehet, visszaforgatni áruba. Megterveztük az elérhető árrés tömeget és megnéztük, hogy mikor és mennyi közvetett költséget visel el a bolt.

2) Felállítottuk a saját mini kontrolling struktúránkat

A pénztárgépbe beállíttattuk a termékkategóriákat és külön „gyűjtőkre” rögzítettük őket, így minden hónapban volt profit centerekre bontott bevételünk. A könyvelővel megegyeztünk, hogy minden hónapban a definiált formában küldje el a könyvelési adatokat. Megcsináltuk Excelben a saját eredménykimutatás sémánkat és kitaláltuk a mutatószámainkat.

3) Minden hónapban elkészítettük a havi zárást és elemeztünk

Havonta elkészítettük az eredménykimutatást és a mutatószámokat a tényadatokkal, majd összehasonlítottuk a tervvel. Láttuk az eltéréseket és kinyomoztuk annak okait. Rájöttünk például, hogy meg kell szüntetni termékkategóriát (bébiételek), mert jóval elmarad a többitől és a tervtől is és feleslegesen áll a készletben pénz. Figyeltük az árréstömeg alakulását és annak befolyásoló tényezőit. Ennek kapcsán módosítottunk bizonyos kategóriák, cikkek árain. Ezen módszerrel is próbáltuk maximalizálni a fedezetet. Néztük, hogy az adott hónapban mennyi volt a profitunk és azt a becsült, kívánt forgalom eléréséig mindig áruba fektettük vissza.

4) Optimalizáltuk a készletszintet és a pénzkonverziós ciklust

Egy idő után pontosan látszott az adott kategóriák forgási sebessége, így mindig tudtuk, hogy mennyit és mikor rendeljünk az egyes cikkekből. Minimálisra csökkent az elfekvő készlet és tervezhetővé vált a cash flow is.

Aztán 2017 végén, a csúcson eladtuk a boltot, mert már nem fért bele az időnkbe és mással szerettünk volna foglalkozni. A „pelenkás pasi” azóta lassan feledésbe merül, de a bolt gondos kezekbe került és sikeresen működik a webáruházzal együtt (Meggymag Bababolt). A korábbi károgók pedig azóta sem értik hogyan csináltuk…