Amikor vezetni tanultam (’94) még rengeteg „keleti” autó volt. Hátul nem volt biztonsági öv, kézzel tekertük le nyáron az ablakot, kulccsal nyitottuk az első ajtót, belülről hátranyúlva a hátsót és még nem zavartak vezetéstámogató izék sem menet közben. Sőt a tükrökbe sem volt még integrálva holttér korrekció.
Az oktatóm első intelmei között szerepelt, hogy felhívta a figyelmet a holttérre sávváltáskor:
„Nem csak belenézel a tükörbe, hanem félig hátrafordulva megnézed, hogy jön-e melletted valaki! Van egy olyan tartomány, ami nem látszik a tükörből, azt is mindig ellenőrizd!”
Jól be is gyakoroltuk a holttér figyelését amikor esti vezetés gyanánt a nyóckerben furikáztunk és a holttérnek álcázott „lányok” után forogtunk…
Szóval az a bizonyos holttér szintén eszembe jut amikor megtérülési számításokat készítünk és megtervezzük egy projekt pénzáramlását. Itt is figyelni kell, könnyen a holttérben maradhatnak fontos tényezők. Az egyik ilyen, talán leginkább jellemző elem a forgótőke tervezésekor az induló pénzkészlet becslése.
Egyszerűen megfogalmazva: Mielőtt megnyomjuk a piros gombot, azt is tudnunk kell mennyi pénzt kell még pluszban beönteni a bankszámlára ahhoz, hogy mozgásban maradjon a gépezet.
Miről is van itt szó?
- A cash pozitív állapot eléréséig a fedezetlen költségeket is folyamatában fizetni kell. Konkrétan fedezni kell az első időszak veszteségét. Ez az „igény” rejtve marad, ha éves bontásban készítünk cash flow tervet és év közben átfordulunk nyereségbe.
- Egy új vállalkozás, de akár egy projekt indulásakor is az esetek többségében előbb keletkeznek folyó kiadások, mint bevételek. Ezeket a kiadásokat pedig finanszírozni kell. Jellemző példa, hogy valószínűleg a béreket már az első bevételek megérkezése előtt ki kell fizetni. Tehát még abban az utópisztikus esetben is szükség lehet pluszban legalább egyhavi bérköltségnek megfelelő pénztömegre, ha már az elején profitot termelünk.
Miért kerülhet ez a holttérbe?
Mert nagyobb projekteket, vállalkozásokat évekre tervezünk és hajlamosak vagyunk nagyvonalúan csak ebben a periodicitásban gondolkodni hosszútáv esetén. Egy éves bontásban készülő cash flow számításakor a 0. kezdő időpontra szépen kiszámolunk minden befektetést, beruházást, de onnét kezdve sokszor csak az éves folyó számviteli eredményből indulunk ki és ami éves szinten azonos periódusba kerül az részleteire bontva akár többhavi rejtett finanszírozandó veszteséget is jelenthet.
Miért fontos ez?
- Rosszabb esetben lefullad a gépezet, ha nincs elég áthidaló pénz a rendszerben és „vége a dalnak”…
- Kevésbé rossz esetben csak átverjük magunkat… A zavartalan működés biztosításához előre lekötött pénztömeg ugyanis része a projektbe/cégbe befektetett tőkének. Amennyiben ezt nem vesszük figyelembe, hamis megtérülést kaphatunk és kiderülhet, hogy jobban jártunk volna, ha veszünk államkötvényt a pénzből.
Mi a megoldás?
A kulcs a periodicitás! Vedd a fáradságot és heti/havi bontásban csináld meg a cash flow tervet! Ebben az esetben látni fogod, ha véletlenül épp egy kamion tornyosul a holttérben.
Segítségre van szükséged a pénzügyi tudatosságot biztosító kontrolling rendszer bevezetéséhez?
Itt vagyunk!