kontrollingiroda.hu

Pénzügy tippek kkv-knek - 11.

2021. szeptember 30.

A kontrolling alapú működés pozitív mellékhatása

„Mindig, minden, soha, semmi...” ugye ismerősek ezek a szavak egy-egy konfliktus verbális megnyilvánulása kapcsán? Ezek azok a túlzó, indulattal áthatott kifejezések melyek tovább mélyítik az ellentétet ahelyett, hogy a megoldás felé haladnánk. Ugyanakkor a „kevés, sok, több, kevesebb, néha, rendszeresen... stb.” érvek használata is nagyjából ugyanazt a hatást kelti, csak nem olyan drasztikus formában.

Mi ez a hatás? Ez nem más, mint a konkrétumok hiánya által keltett hatás, ami a felekben azt indukálja, hogy a másikat érzések, szimpátia, vagy antipátia vezérli, vagy éppen egyáltalán nincs fogalma arról, amiről beszél. Ha rendszeresen és szinte kizárólag ezen a síkon zajlanak a megbeszélések, akkor az gátolja a hatékony együttműködést, a felek valós és érdemi érdekérvényesítését, a nyertes-nyertes szituációk kialakulását. Ezzel szemben erősíti az agressziót, az egyet nem értést és mindig nyertes-vesztes helyzetet teremt.

Na de hogy jön ide a kontrolling?

A számok makacs dolgok...

A kontrolling funkció által támogatott működés megteremti azokat a feltételeket, melyek elősegítik a konkrétumokról, számokról való beszélgetéseket:

  • Megalapozott, reális, számszerűsített célok keletkeznek a tervezés során akár a legalsó szintig lebontva.

  • A szervezethez is igazodó kontrolling struktúra felállításával, mutatószámok definiálásával kialakul az objektíven mérhető költséghelyi és eredmény felelősség.

  • A legtöbb vezetői munkakörnél a személyre szabott célokat is számokhoz lehet kötni, akár költség, akár bevétel oldalról.

  • A munkatársak bevonásával a költségtudatos gondolkodás válik uralkodóvá, a kollégák is számokban kezdenek gondolkodni.

  • A rendszeres havi riportok és az eredmények követése, tervekkel való összevetése pedig megteremti a folytonosságot az úton és tovább erősíti az attitűdöt.

Mindezek az elemek szépen lassan olyan mederbe terelik a cégnél zajló, munkával kapcsolatos megbeszéléseket, hogy a tények, a számok lesznek a legfőbb kifejező eszközök és a káros „kémia” háttérbe szorul. Ugyanakkor a céges kultúra is megváltozik, az egyének szintjén előtérbe kerül az asszertivitás. A menedzsment autoritása is megnő, ha sikeresen alkalmazza a számokat, mint kommunikációs eszközt is.

Amikor egy pár fős mikrovállalkozás szintet lép és fejlődő kkv lesz, előbb-utóbb a vállalati kultúrának is szintet kell lépni, ehhez pedig kiváló segédeszköz a kontrolling, mint funkció, mely a pénzügyi módszeresség és strukturáltság mellett az egyéni és szervezeti szintű viselkedésminták átalakításában is kulcsszerepet játszik. Teszi ezt olyan módon, hogy egy vállalati „nyelvújítást” kezdeményez, tart fent, illetve romboló áramlatokat szorít háttérbe.